Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Birinyi József

1992. május 31.

Máj. 30-31-én immár másodízben rendezték meg Szatmárnémetiben a Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyt. Ez a zenei anyanyelv ünnepét jelentette. A zsűri - Budai Ilona budapesti népdalénekes, Birinyi József, a népi hangszerek mestere Budapestről, Dudás Anikó /Újvidék/ népdalénekes, Bázsa Levente, a Szatmárnémeti Filharmónia tagja, Jagamas János /Kolozsvár/ népzenekutató, Boér Károly, a marosvásárhelyi rádió zenei szakértője - elégedett volt, olvasható Gál Éva Emese beszámolójában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

2002. október 14.

Okt. 12-13-án megrendezték Szatmárnémetiben a tizenkettedik Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyt. Az idei versenyen 22 versenyző indult, 16 megye képviseletében. A második napon tizenöten vettek részt a Kárpát-medencei döntőn, a zsűri (Almási István népzenekutató - Kolozsvár, Birinyi József népzenekutató, a KÓTA alelnöke - Budapest, Guttman Mihály zenetanár, a Romániai Dalos Szövetség tiszteletbeli elnöke - Kolozsvár, Kovács László népzenész, a Népművészet mestere - Budapest, Major László, a Romániai Magyar Dalos Szövetség elnöke - Farkaslaka, Miskolczy Mariska népdalénekes - Budapest, Szép Gyula zenetanár - Kolozsvár) döntése alapján két első (Boros Erzsébet - Szamosújvár és Müller Borbála - Kolozsvár), egy második (Csűri Katalin - Érmihályfalva) és egy harmadik helyezett (Kiss Kamilla Bíborka - Magyarlapád) kapott díjat. /Elek György: Hajnal akar lenni - tizenkettedszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 14./

2003. augusztus 25.

Aug. 23-24-én folytatódott a Bekő Tamás polgármester által 22-én megnyitott Nagykárolyi Napok rendezvénysorozat. Sikert aratott 33 nyírbátori mazsorett tánca, a spanyol Druida Fandan-go alternatív színházat játszó csoport, a nagykárolyi művelődési ház tánccsoportja, a magyarországi táncosok, a nagykárolyi tanulók klubja és a többi együttes. Voltak kézműves-foglalkozás, majd két budapesti vendég, Birinyi József hangszerkészítő és Miskolczi Mariska népdalénekes produkciója következett. Több néptáncegyüttes szereplése után táncház is volt. A Kalazanci Szent József római katolikus templomban sor került Ruha István és Fátyol Rudolf hangversenyére, a múzeumban megnyílt Szűcs Róbert és Bócsi Krisztián Szatmár határok nélkül című fotókiállítása. /Boros Ernő: Nagykárolyi Napok - szombat, vasárnap. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 25./

2007. január 29.

Szatmárnémetiben 16. alkalommal rendezték meg Hajnal akar lenni Kárpát-medencei népdaléneklési versenyt január 27-28-án. Csak bánhatjuk, hogy sok jó énekes kimaradt – nyilatkozta Gutmann Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke, a zsűri tagja. A zsűri elnöke, Birinyi József népzenekutató nyolc népdalénekesnek adta át az Arany Páva Díjat. Az első díjat András Orsolya csíkszeredai diáklány kapta. /Sike Lajos: Csíki a Hajnal pacsirtája. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

2008. január 28.

„Egy-két találkozót leszámítva, minden alkalommal itt voltam Szatmárnémetiben, ezért joggal mondhatom, hogy ilyen rangos vetélkedő, mint a mostani, még nem volt” – mondta Birinyi József zsűrielnök, budapesti néprajzkutató, a népművészet mestere a Szamos-parti városban 17. alkalommal megrendezett Hajnal akar lenni Kárpát-medencei népdaléneklési verseny hét végi döntőjén. Nyisztor Ilona tucatnyi csángó népdalénekessel jelent meg a versenyen – akiknek fele a legjobbak közt végzett. A vetélkedő színvonalát jelzi az is, hogy a kapott pontok alapján mind az első, mind pedig a második helyen ketten végeztek. Komáromtól Pusztináig, Hódmezővásárhelytől Tiszaszőlősig sokan neveztek be. A verseny főszervezője, Csirák Csaba, a szatmári Szent-Györgyi Albert Társaság társelnöke meglepetést tartogatott. A találkozó végén Fejér Kálmán zenetanár vezetésével a helyi katolikus és református kórusok – több heti közös próba után – együttesen elénekelték Kodály Székelyfonójának teljes dalrepertoárját. /Sike Lajos: Hajnal akart lenni… = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

2009. január 26.

Idén is kitűnő énekesek neveztek be a Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyre, melynek döntőjét – a hagyományokhoz híven – Szatmárnémetiben, a filharmóniában tartották. Az első helyen a délvidéki Kupuszináról érkezett Csizmadia Anna végzett, a második díjat a csángóföldi Pusztina képviseletében Tamás Julianna nyerte, a harmadik pedig magyarországi versenyző lett: a nagykőrösi Tóth Orsolya. A romániai országos magyar kulturális szervezetek azonban nem vállalták fel a területi döntők szervezését, pedig a segítségükkel akár tömegmozgalommá is válhatna a hagyományápoló vetélkedő. /Babos Krisztina: Színvonalas népdaléneklési verseny. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 26./ Tizennyolc évéhez méltón felnőtt ez a verseny és mind tartalmában, mind pedig résztvevőinek számában a legrangosabbak közé tartozik – mondta Olsvai Imre kolozsvári akadémiai népzenekutató, a Szatmárnémetiben tizennyolcadik alkalommal megrendezett Hajnal akar lenni Kárpát-medencei népdaléneklési vetélkedő zsűrijének elnöke. Egy másik ismert szakember, Birinyi József budapesti népzenekutató és egyetemi tanár megerősítette Olsvai Imre véleményét. /Sike Lajos: A népdal ünnepe Szatmárnémetiben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2009. április 23.

A magyar és a román népi hangszerekről két nagy tudású szakember értekezett április 21-én a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Református Tanárképző Karára: Birinyi József magyarországi népzenekutató és hangszergyűjtő, valamint Ovidiu Papana, a temesvári egyetem előadótanára. – Pályám alakulásában nagy szerepet játszott Szenik Ilona professzor asszony, aki a doktori dolgozatom irányítója is volt – mondta Ovidiu Papana, majd rátért a román népzenében használatos hangszerek bemutatására. Birinyi József elmesélte: saját hangszergyűjteménye több mint ezer hangszerből áll. /Nagy-Hintós Diana: Két dudás egy csárdában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

2009. október 25.

Idén is, akárcsak az elmúlt tizenkilenc év során, kitűnő énekesek neveztek be a Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyre, melynek döntőjét – a hagyományokhoz híven – Szatmárnémetiben tartották október 24-25-én. A Kárpát-medencei döntőbe összesen 52 (magyarországi, romániai, illetve délvidéki) nevező jutott be. A zsűri elnöke hagyományosan Birinyi József volt, a KÓTA (Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége) társelnöke, népzenekutató, hangszerkészítő. Az idei népdaléneklési vetélkedőt a pusztinai Feraru Cristian nyerte. /Bumbulut Krisztina: Színvonalas népdalverseny. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 26./

2011. június 13.

Szalacs újabb nevezetessége: tájházat avattak
Bihar megye - A szalacsi Kisburga utca 400. szám alatt szombat óta egy XIX. századi zsellérporta várja a népi kultúra iránt érdeklõdõket. A tájház avatóját sok érdeklõdõ és szakértõ részvételével tartották meg.
A szalacsi tájház létrehozásának elõzményeirõl, az ott zajlott munkákról nemrégiben részletesen tájékoztattuk olvasóinkat. Az elmúlt szombaton, a település központjában tartott cserkészavató ünnepség után, a cserkészek zászlós vezetésével vonultak az érdeklõdõk a nap második ünnepi eseményének színhelyére, a tájház megnyitójára. A kis parasztporta udvarát benépesítõket Orosz Erzsébet tanárnõ, az esemény moderátora köszöntötte, ismertetve, hogy az �?rmelléki Turisztikai Társaság 2005-ben kezdte el a tájház rendbetételét (ez gyakorlatilag dr. Kéri Gáspár székelyhídi fogorvos anyagi áldozatát, és munkáját jelenti - a szerz.megj.), amihez a Megyei Tanács járult hozzá. Mint elhangzott - és ezt a továbbiakban többen is felemlítették - mások mellett a legtöbb köszönet a létrehozó feleségét, dr. Kéri Ildikót illeti, aki nem csak helyettesítette férjét munkahelyén, de mindenben támogatta is.
�?jabb nevezetesség
A méltatók sorát Porsztner Sarolta polgármester nyitotta, aki még egy 1970-es évekbeli álom megvalósulásának mondta a tájház létrejöttét. Dr. Bereczki Ibolya, a magyarországi Tájház Szövetség elnöke a szõlõ- és borkultúra, és a négylyukú híd után Szalacs legújabb nevezetességének mondta a tájházat. Dr. Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének professzora úgy vélte, a legszerencsésebb, ha népi kultúránk értékeit saját helyükön tudjuk megõrizni, és nem skanzen-szerûen gyûjtjük egybe. Dr. Kéri Gáspárnak azt kívánta, évek múltán is annyi támogatója legyen, mint manapság, és megígérte: kollégáival, tanítványaival néprajzi gyûjtésbe kezdenek az �?rmelléken.
Kulturális aranybánya
Jantyik Zsolt, a Hajdú-Bihar megyei közgyûlés szakbizottsági elnöke, Derecske alpolgármestere szerint nagy, egyelõre kihasználatlan turisztikai potenciál lakozik Szalacsban, a tájház léte pedig akkor érheti el célját, ha azt a helyiek magukénak érzik. Szabó �?dön, az RMDSZ megyei ügyvezetõ elnöke példának állította dr. Kéri Gáspárt: nem másokra várt, hanem maga látott neki terve megvalósításának. Szerinte az �?rmellék népi kultúrája egy olyan aranybánya mely akár gazdasági fellendülést is rejthet. Tanácsolta a régió nevelõinek, pedagógusainak: használják ki a tájházak létét, mutassák meg tanítványaiknak. Birinyi József, a Magyarországi Hungaricum Társaság elnöke a szalacsi székes mesterség méltatása kapcsán kijelentette: a helyi értékek - akár határon túl is - az egyetemes nemezeti értéktár részei.
Népdalok, citerazene
A tájházra Duma Ferenc római katolikus, illetve Szabó Zsolt református lelkész, továbbá Rákosi Jenõ, az �?rmelléki Református Egyházmegye esperese kért áldást, Gyenge János citerázott, Pintér Vivien és Kertész Viola népdalokat énekelt, de az �?rökzöld Asszonykórus is elénekelte stílszerûen, hogy �?desanyám nádfedeles háza. A kórus tagjai a házban is tüsténkedtek, hiszen az esemény ideje alatt füstölt a szabadkémény, a tûzhelyen készült a lapótya (krumplis béles). A cserkészek tartotta román és magyar nemzeti színû avatószalagokat dr. Kéri Gáspár, dr. Bereczki Ibolya, dr. Pozsony Ferenc, illetve Porsztner Sarolta és Szabó �?dön vágták át. A vendégeket és meghívottakat az avató után terített asztal várta a kertben, de természetesen a tájházban is folyamatosan lehetett nézelõdni.
erdon.ro

2013. május 14.

A hiteles értelmiség közösségmegtartó ereje
„Volt egyszer egy temesvári magyar szabadegyetem”
A Belvárosi Református Egyházközség, Újvárossy Ernő termében dr. Matekovits György, az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság elnöke tartott előadást Temesvár elmúlt közel 40 esztendejének szabadegyetemi életéről.
A Kisencitől Isauráig, avagy Volt egyszer egy temesvári magyar szabadegyetem című vetítettképes előadásra az Ormós jubileum alkalmából, a Bánsági Magyar Napok keretében került sor. A rendezvényen részt vettek az egykori múzeumalapító temesi főispán, Ormós Zsigmond Magyarországon élő leszármazottai, közreműködtek a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház művészei.
Kiválóan dokumentált, szellemes stílusban megfogalmazott előadása során dr. Matekovits György felidézte az 1978-ban Kisenciklopédia néven induló magyar szabadegyetem hőskorának eseményeit. „A hiteles értelmiséginek – hivatásán túl – hihetetlen társadalom megtartó ereje van. Voltak ebben a periódusban olyan intellektuális szakmák, amelynek művelőinek nem volt szabad emigrálnia! A körülmények ellenére is a helybennmaradás jelentős pozitív példa volt. A külföldre távozás a polgárok sokaságát megingatta a reményteljes jövőképben. Akkor és Itt hőstettnek nem az emigráció, hanem az itt maradás számított! A temesvári magyar ajkú lakosság lelki és értelmiségi magatartását, életét, a ’89-es változásig – kis túlzással – a bárányok összebújásához hasonlítanám, amikor dörög és villámlik, mindannyian szorosan egymáshoz simulunk!”
A temesvári magyar szabadegyetem előadássorozata prof. dr. Salló Ervin (1929–2009) egyetemi vegyészprofesszor irányításával indult el az 1970-es évek végén Kisenciklopédia néven. Salló tanár úr vezéregyéniségként ápolója és fáklyavivője volt a temesvári magyar felnőttoktatás patinás hagyományainak. „Állítom, hogy előadásai a mai Mindentudás Egyeteme TV sorozat színvonalával vetekedtek!” – mondta dr. Matekovits. Az 1980-as évek elején, a mindinkább erősödő magyarellenes ellenszélben dr. Matekovits György vette át a Kisenciklopédia irányítását. „Kéthetes rendszerességgel zajlott rendezvényeinken felvonult a temesvári magyar értelmiségi gárda egész palettája.” – mondta az előadó, aki a teljesség igénye nélkül 141 nevet sorolt fel a Kisenciklopédia jeles előadói közül! „Az ismeretterjesztés nehéz műfaj! Nemcsak szaktudás, széles látókör szükséges hozzá, hanem írói véna is, és egyfajta megszállottság, mely sugárzásba vonja a hallgatót. Az ismeretterjesztésben a szaktudás igényessége fog kezet a megértetés és a meggyőzés művészetével. Egy jó előadó sikeresen ver hidat a szakemberek kicsiny és a laikusok népes tábora között. Irodalmi, zenei, képzőművészeti valamint tudományos ismeretterjesztői rendezvények sikeres sorozata igazolta, hogy egy nagyváros maroknyi magyar felnőtt lakossága kedveli és igényli a népfőiskolai típusú felnőttoktatást.” Emlékezetes előadást tartott a Kisenciklopédia keretében többek között dr. König Frigyes entemológus, aki meghatottan bevallotta: életében először tart előadást anyanyelvén! Az előadók sorából nem hiányzott, a temesvári és aradi és aradi értelmiség színe-java mellett, Kányádi Sándor költő, Csép Sándor és Herédi Gusztáv, a Korunk szerkesztői, Salat Levente rendszermérnök (ma egyetemi tanár) és sok mások neves ember. A Kisenciklopédia 1990-ben felvette az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság nevet. A rendszerváltás utáni időszakban olyan jeles anyaországi vendégelőadói voltak, mint Budai Ilona népdalgyűjtő, előadóművész, Kóka Rozália, a bukovinai székelyek szervezetének elnök asszonya, népdalgyűjtő, meseíró, Tavaszi Noémi képzőművész, Béres András mesemondó, előadóművész, Birinyi József, a népi hangszerek mestere, Szépfalusi István bécsi tiszteletes, író, prof. dr. Márki Iván, a Hamilton College (USA) professzora, Tóth Imre szegedi gimnáziumi tanár vagy Detrekői Ákos, az MTA levelező tagja. A jelenlevők néma felállással emlékeztek a Kisenciklopédia és az Ormós Zsigmond Társaság előadóira, akik már nem lehetnek közöttünk.
Az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság 1993-ban emléktáblát helyezett el Kós Károly temesvári szülőháza falán. 1997-ben restauráltatta a Győrödi úti 1848-as emlékművet. A Társaság 1990 után erőfeszítéseket tett névadója, a Temesvárt magyar kultúrvárossá változtató Ormós Zsigmond emlékezetének méltó ápolása érdekében. 1994-ben emléktáblát avattak Pécskán, Ormós Zsigmond halálának 100. évfordulóján. A Társaság birtokában számos Ormós relikvia van, 2011-ben pedig az Ormós Zsigmond Társaság közvetítésével került sor a temesvári Szépművészeti Múzeumban Ormós Zsigmond egykori főispán 1873-ban festett portréjának átadó ünnepségére. A festményt Csicseri Ormós Zsigmond Budapesten élő leszármazottai adományozták a temesvári múzeumnak.
A temesvári szabadegyetemi élet közel négy évtizedes múltját felidéző rendezvény is Ormós-momentummal zárult: Borbély B. Emília és Tar Mónika színművészek A Banya sziklája című Ormós korrajzból és romániai úti élményeiből olvastak fel néhány részletet. Az eseményen jelen levő Ormós leszármazottak köszönetet mondtak dr. Matekovits Györgynek, Szekernyés Jánosnak, Miklósik Ilonának, Szász Enikőnek és a temesváriaknak Ormós Zsigmond emlékezetének ápolása érdekében tett szolgálatukért.
Kisencitől Isauráig
A rendezvény végén választ kaptunk arra a kérdésre is, miért Kisencitől Isauráig volt dr. Matekovits „kisenciklopédiás” vérbő stílusban megfogalmazott előadásának a felcíme. „Amikor a Kisenci csúcsfordulaton működött, esténként két órán át nézhettük a TV-ben a kondukátort. Mára a tudományos ismeretterjesztés Kisenci színvonalát „felülűberelte” a kábeltelevízió Animal Planet, Discovery és ki tudja még hány és hány tudományos csodacsatornája, amelyek ontják a lélegzetelállító képeket. Ami pedig véglegesen „betette az ajtót”, az volt, amikor egy hűséges, kitartó és állandóan jelenlevő tagtársunk – 1998-ban – megkérdezte: …a szerdai rendezvény véget ér, amire kezdődik az Isaura? (Mariana? Alehandró? Dallas? stb…)”
A hogyan továbbra vonatkozó kérdésünkre dr. Matekovits György az alábbiakat nyilatkozta a Nyugati Jelennek: „Változtak az idők, változtak a körülmények –azokkal a stratégiai megoldásokkal, amelyekkel eddig operáltunk, ma már nem lehet embereket összehozni. Mind kevesebben vagyunk: 1990-ben 40 000 magyar volt Temesváron, ma már jóindulattal is csak 15-20 ezren vagyunk. Megszaporodtak a magyar civil közösségek: nyugdíjas klubok, nőszövetségek, baráti, társas körök alakultak, ahol a látványosan fogyatkozó temesvári magyarok közül jószerivel mindenhol ugyanazok voltak/vannak jelen. Még egy fórumot működtetni csak azért, hogy a nyugdíjasklub vagy egy másik civilszervezet tagsága egy másik napon elmenjen egy másik helyszínre, nem egy építő, lendületet hozó dolog. Természetesen részt veszünk minden olyan közművelődési rendezvényen, mint a Bánsági Magyar Napok, besegítünk ott, ahol lehet, adjuk a nevünket hozzá, a szervezési kultúrát, amit az elmúlt közel négy évtizedben összeszedtünk, elsajátítottunk. A hogyan tovább kérdésre azonban nem tudok úgy válaszolni, hogy valami újat, izgalmasat ígérjek!”
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

2014. március 17.

Tőkés László: egyedül az autonómia jelenthet megoldást
Az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) partiumi szervezete idén rendhagyó módon Szatmárnémetiben, a Kossuth-kertben tartotta az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc kitöréséről megemlékező központi ünnepségét.
Az ünnepi beszédek mellett gazdag kulturális programmal készültek a szervezők, ezeknek azonban csak egy része valósulhatott meg, mivel a Szatmár Megyei Múzeum vezetősége az utolsó pillanatban megtagadta a Múzeum épületében előzetesen kibérelt terem használatát, ahol a program szerint Birinyi József népzenész, a Hungaricum Szövetség elnöke hangszerbemutatójára került volna sor. A szervezők úgy döntöttek, hogy beperlik az intézményt, mely jelentős anyagi kárt okozott számukra.
Mindezen körülményektől eltekintve, méltóságteljes ünnepségen vehettek részt azok, akik a viharos időjárás ellenére eljöttek a Kossuth-kertbe.
Veres-Kupán Enikő, az EMNT Szatmár megyei vezetője által moderált ünnepi megemlékezésen elsőként Arányi Andrea kolozsvári konzul felolvasta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke üzenetét.
Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke felszólalását azzal kezdte, hogy miközben a régi idők dicsőséges harcait magasztaljuk, mi magunk visszatartjuk magunkat a küzdelem vállalásától. Nehezen tudjuk követni a kereszthalált vállaló Krisztus példáját, mint ahogy azoknak a hősöknek a példáját is, akik krisztusi módon életüket áldozták a szabadságért – mondta. Hozzátette: a közfigyelem napjainkban Székelyföldre, és a székelyek autonómiaküzdelmére szegeződik, de mindemellett Erdély nyugati hídfőállása, a Partium is több figyelmet érdemel, ezért döntött úgy, hogy a március 15-ét a Partiumban tölti.
A forradalom idején, a Magyarországon és az Európában élő népek szabadságigényéről szólva Tőkés László kifejtette: a népek tavaszán az egységes szabadságszellem hatott át mindenkit, úgy, ahogy 1989-ben is történt, amikor láncreakciószerűen minden nemzet – a balti országoktól a közép- és kelet-európai országokig terjedően – felkelt a zsarnokság ellen. Mindez azt igazolja, hogy az igazi szabadság összekapcsol, a hamis szabadság pedig elválaszt minket – mutatott rá.
„Különböző korokban különböző formát öltött a szabadságharc, de a lényeg ugyanaz. Abban az időben a jobbágyság eltörléséért és a Habsburg-uralom lerázásáért szálltak síkra, mi viszont 25 évvel ezelőtt a többségi kommunista uralom lerázásáért. Most a mi kisebbségi sorsunk jelenti a jobbágyságot, hiszen még mindig megkötözve akarnak tartani bennünket” – fogalmazott a volt temesvári lelkipásztor. Beszéde végén felhívta a figyelmet, hogy a jogfosztottságból akkor találja meg a kiutat az erdélyi magyarság, amikor eléri, hogy sorsáról saját maga döntsön. Ne hagyjuk, hogy olcsó jogokkal kifizessenek bennünket, miközben tudjuk, hogy egyedül az autonómia jelenthet megoldást – hangsúlyozta Tőkés László, aki szerint tovább kell haladnunk azon az úton, amelyiken negyedszázaddal ezelőtt elindultunk, és a szabadságharc mellett az igazságharcunkat is meg kell vívnunk.
A továbbiakban Langerné Victor Katalin, a budapesti Magyarság Háza igazgatója beszédében elmondta: március 15. szimbolikus történelmi eseményünk, amit akkor is megtartott a magyarság, amikor diktatúra volt. Huszadik századi történelmünk során is jelenvalóvá vált ’48 üzenete, hiszen az 1956-os forradalomban is március 15. a függetlenség és a magyar nép szabadságharcának jelképe volt – fogalmazott.
Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt Partiumért felelős alelnöke ünnepi beszédében rámutatott arra, hogy bár egyénileg szabadnak mondhatjuk magunkat, de a nemzet egészét tekintve nem mondható el ugyanez. „Kisebbség vagyunk, a szó legrosszabb értelmében, és állandóan kérnünk, koldulnunk kell” – tette hozzá. Véleménye szerint ezt a módszert már negyed évszázada erőltetjük, és itt az ideje belátni, hogy nem vezet eredményre. Helyzetünkre csakis az autonómia jelenthet megoldást. „Bízzunk az erőnkben, ne hagyjuk, hogy az annyi éven át belénk sulykolt »mert mi kicsik vagyunk« politikája elfásítson. Merjünk újból nagyok lenni, nagyot álmodni, és főleg merjünk tenni álmunk megvalósulása érdekében” – zárta beszédét Zatykó Gyula.
A résztvevők a Kossuth-kertből átvonultak Kossuth Lajos emléksírjához, ahol az igei köszöntő után elhelyezték a kegyelet virágait az emléksíron.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája
Nyugati Jelen (Arad),

2014. június 17.

Fókuszban a hagyományápolás, valamint nemzeti és népi értékeink
A Szent László Napok egyik fontos célkitűzése a hagyományápolás, valamint a népi és nemzeti értékeink széles körű népszerűsítése. Ennek jegyében több programot is szervezünk a rendezvény négy napja során.
A Hagyományok kézről kézre jelszóval meghirdetett kézművesvásár keretében az érdeklődőket színes kínálat várja: megismerkedhetnek a csuhéfonás fortélyaival, találkozhatnak karikás ostorkészítő mesterrel és kipróbálhatják az üvegfújást is. Több mint húsz kézműves kínálja majd portékáit, köztük iparművész, fazekasmester, keramikus, szarufaragó, bútorfestő, gyékényfonó, bőrdíszműves, valamint ékszerkészítő is. A szombaton 12 órától kezdődő néptánctalálkozón fellép a Jászság Népi Együttes (a Fölszállott a páva elnevezésű tehetségkutató verseny győztese tánc kategóriában), a Csillagocska néptáncegyüttes (Nagyvárad), a Galagonya néptáncegyüttes (Bors), az Egri Csodaszarvas Néptáncegyüttes (Szatmár megye), az Aranyosszék Hagyományörző Néptánccsoport (Kolozs megye), az Ombodi Néptánccsoport (Szatmár megye), valamint a Regős Néptáncegyüttes (Győr). A néptánctalálkozóval párhuzamosan Magyar ízek kóstolója címmel örömfőzést szerveznek, amelynek során többek között honfoglaláskori ételeket lehet majd megkóstolni. Közben fellépnek a Köröstárkányi Gyermekzenekar és Bertalan Attila citeramuzsikus. A szervezők a gyermekprogramokat is úgy állították össze, hogy minél nagyobb hagngsúlyt kapjanak a népi játékok. Többek között lesz jurtabemutató, nemezelés, kosárfonás, üvegfújás, csuhézás, agyagozás, rovásírás-oktatás, karikásostor csattogtató, baranta, ugyanakkor jelen lesz a Székelyföldi Legendárium csapata is. A hungarikumokról péntek délután Birinyi József, a Hungarikum Szövetség elnöke fog előadást tartani, Az érték a mérték címmel. Továbbá a hungarikumnak minősülő solymászattal június 28-án, 12 órától a Rhédey-kertben ismerkedhetnek meg testközelből a résztvevők.
Szent László Egyesület
erdon.ro

2014. június 29.

„Ne a lobbikum vagy politikum határozza meg, mi az érték”
Valódi, ráadásul jó humorú polihisztort ismerhetett meg a közönség Birinyi József, a Magyar Hungarikum Szövetség elnöke személyében, aki pénteken délután tartott előadást Nagyváradon a Szent László Napok keretében.
Citerajátékával előadása elején és végén megénekeltette a közönséget, s teljes közvetlenséggel kért elnézést az egy órányi késésért, amivel érkezett, mint mondta, egy dokumentumfilm utómunkálatait kellett befejeznie, de foglalkozik néprajzzal, kémiai és közgazdasági végzettsége is van.
“Az érték a mérték” – ez volt Birinyi József előadásának címe és vezérgondolata, melybe a közönséget is bevonta. Szót ejtett a magyarországi vonatkozó törvény hibáiról is. Valami nem feltétlenül az ősisége miatt válik hungarikummá, derült ki, hiszen például a tárogatót 1987-ben szabadalmaztatta Schunda V. József. A nemzeti romantikában a politikum az akkor öntudathordózókat emelte ki, így lett például a magyar cigányzene, vagy éppen a paprikás jellegzetesen magyarrá, holott utóbbit például 1804-ben említik először.
A világ nem arra kíváncsi, mit tudunk leutánozni belőle, hanem ara, mit tudunk hozzátenni, fogalmazott az előadó, aki azt is elmondta: szövetségük céljai közé tartozik a kiemelt magyar értékek őrzése, mentése, új értékek létrehozásának támogatása, továbbfejlesztése, népszerűsítése, az országmárka erősítése Magyarországon és a nagyvilágban.
„A saját értékeinket nekünk kell tudatosítani” – fogalmazott Birinyi József, aki szerint nem a másságot kell tisztelni, hanem az értéket, függetlenül attól, ki teremeti meg. Egy értéke ugyanakkor a közösségnek és a szakmának is el kell fogadnia, tette hozzá az előadó, aki szerint fontos, hogy ne a „lobbikum vagy a politikum” határozza meg, mi számít értéknek.
Fried Noémi Lujza. maszol.ro



lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998